Mire jó a gőz a XXI. században? A   gőz   elavult   technológia   –   mondják   a   műszaki   egyetemeken,   főiskolákon.   Legalább   is   ezt   hallom   a   frissen diplomázott   épületgépész   mérnököktől,   akik   jelentkeznek   hozzám   mérnöki   állás   betöltésére.   Mondják   a   gőz előállítása,   költséges,   nem   lehet   szabályozni,   és   a   szállítása   is,   nagy   veszteségekkel   jár.   Pedig   a   gőz   a   mai napig elterjedt és számos technológiánál használt hőközlő, vagy megmunkáló energiafajta. Én   energetikai   mérnökként   a   műszaki   egyetem   gépészmérnök   karán   végeztem.   Sokat   tanultunk   a   gőz, munkavégző   képességeiről   jellemzőről   az   erőművi   felhasználás   módjairól   (villamos-energia   termelése,   távfűtés, tápvíz   előmelegítés).   Mint   energetikával   és   gőztechnológiával   foglakozó   vállalkozó   azt   tapasztalom,   hogy manapság   is   rengeteg   helyen   használnak   gőzt,   igaz   már   nem   fűtésre(bár   még   van   ahol   igen),   de   számos technológia ma is gőzt igényel Miért mondják, hogy a gőz elavult technológia Az   ipari   forradalom   óta   az   ember   a   gőzt   munkavégzés   céljára   használta   (használja).   Gőzzel   hajtották,   a mozdonyokat,   a   különböző   mezőgazdasági   és   egyéb   gépeket.   Majd   a   XX.   század   első   évtizedeiben   egyre   több technológiánál   (elektromos   áram   termelés,   gyógyszeripar,   élelmiszergyártás,   berendezés-,   alkatrészgyártás) elkezdték   a   gőz   munkavégző,   és   hőmérsékleti   tulajdonságait   használni   (sterilizálás,   olvasztás,   melegítés).   Mivel abban    a    korban    nem    számított    az    energiaköltség,    úgy    gondolták,    hogy    akkor    az    eleve    többszörösen túlméretezett   gőzkazánok   (a   számított   gőzigény   akár   2-3   szorosa(!),   és   minimum   egy,   de   akár   2,   3   tartalék gőzkazán), ezért a gőzkazánok el tudják látni fűtéssel az egész gyárat vagy gyártelepet is. Az   épülő   fűtőerőművek   (villamos   energiatermelés   és   fűtési   hőtermelés)   által   termelt   gőzt,   az   erőművek   jobb kihasználtsága   érdekében,   a   nagy   lakótelepek,   -   mivel   az   energiaköltség   még   akkor   sem   számított   –   fűtésére használták   fel.   A   gőzt   vagy   forró   vizet   nagy   távvezetékeken   szállították   a   felhasználási   pontig.   Idővel   ahogy a gőzturbinák üzemideje lejárt, megmaradt a kazán általi gőztermelés, és gőzfelhasználás a fogyasztónál. Ezeknek   a   gőzös   rendszereknek   az   energiaköltsége   -   mai   szemmel   nézve   -   nagyon   magas   volt,   és   rendkívül rosszul szabályozható. Ezért   a   ’90-es   évek   elején,   amikor   az   energiahordozók   ára   drasztikusan   elkezdett   emelkedni,   és   szépen   lassan megszűnt az állami támogatás is, így próbáltak (próbálnak) átállni gazdaságosabb hőenergia elállításra. Időközben   a   technológiák   is   változtak,   részben   környezetvédelem,   részben   a   gazdaságosság   érdekében,   számos olyan    technológia,    amely    korábban    csak    gőzzel    tudott    működni,    az    ki    lett    váltva,    más    alacsonyabb hőmérsékletű technológiára. Mégis mire jó napjainkban a gőz? Napjainkban   egy   új   építésű   üzemben,   vagy   társasházban,   lakóparkban,   már   elképzelhetetlen   lenne,   hogy   gőzzel fűtsünk,   és   Én   sem   javaslom,   még   ha   kérik   is   (volt   rá   példa),   hogy   a   gőzt   technológián   kívül   másra   is használjuk.   Ugyanakkor   számos   olyan   technológia   van   amely   megvalósítása,   és   működtetése,   gőz   nélkül lehetetlen, vagy rendkívül körülményes. Csak néhány technológia mely gőz nélkül nem működtethető • • Pálinkafőző (a cefre forralásához az üstöt egy duplafalú edényben gőzzel fűtik); • • Sörfőző (…); • • Sertés vágóhíd (zsírfőzés; termék főzés, füstölés); • • Szárnyas vágóhíd (paraffin melegítése); • • Aktívszén regenerálás (Triklór-etilén eltávolítása az aktív szénről); • • Léüzem; • • Nikecell gyártás (habosítás); • • Burgonyahámozás; • • Mosodák (mosás, vasalás); • • Takarmány előkészítés; • • Alkatrészmosás, tisztítás (az alkatészre rakódott szennyeződések eltávolítása, közvetett, vagy közvetlen módon); • • Élelmiszeripari termékek főzése (mirelit zöldségeket a fagyasztás előtt gyorsan gőzzel melegített kádban előfőzik); • • Fehérje feldolgozás; • • Papíripar; • • Takarítás; • • Nagymennyiségű melegvíz előállítása rövid idő alatt… • Autokláv, pasztőr fűtése Minden   olyan   technológiánál,   ahol   a   melegvíz   hőmérséklete   kevés,   mert   hőátadásra   van   szükség,   vagy   az előállított   energia   munkavégző   képességére   van   szükség,   ott   továbbra   is   a   gőz   marad,   mint   egyetlen, technológiai szempontból jól kezelhető közeg Nagyvízterű gőzkazán, vagy gyorsgőzfejlesztő – Melyiket válasszam? A   gőzt   napjainkban   kétfajta   berendezéssel   lehet   előállítani.   A   hagyományos   nagyvízterű   kazánnal,   illetve, úgynevezett   gyorsgőzfejlesztővel.   Mind   a   kettő   lehet   jó   választás,   csak   attól   függ   mire   akarják   a   gőzt használni. Nagyvízterű gőzkazán Ezt a „klasszikus” berendezést akkor érdemes választani, ha 2-4t/h-nál nagyobb mennyiségű gőzre van szükségem, illetve a technológia igényli a folyamatosan rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű gőzpuffert. Előnye • Nagyobb mennyiségű gőzt is ki tud adni egy egységnyi idő alatt; • 2 t/h vagy nagyobb állandó folyamatos elvétel mellett indokolt lehet; • Teljesen automata működésű; Hátránya • Üzemeltetése gazdaságtalan (felfűtési idővel kell számolni) • Nagy helyre van szükséges (kazánház); • Részterhelésen romlik a hatásfoka • Nehezen tud reagálni a változó gőzigényekre; Gyorsgőzfejlesztő Ez „modern” berendezés a leginkább igazodik a mai kor elvárásaihoz. A legtöbb helyen ahol a technológia gőzt igényel, oda csak pár száz kilogramm gőz kell, és általában a gőzkazán puffer képességeire sincs szükség. Működése egyszerű, és gyors, a elvétel igényeihez gyorsan tud reagálni. Előnye • Gyors felfűtési idő (a Certuss 3-4 percen belül már gőz kiadására képes); • Energiatakarékos; • Rugalmasan tudja követni az elvétel ingadozásait; • Kisebb helyen elfér (nincs szükség külön kazánházra, mert akár egy sarokban is elfér); • Telepítése gyors és egyszerű; • Nem igényel semmilyen építészeti előkészületet (kazánalap) • Kedvező a fenntartási költsége Hátránya • Nincs gőzpuffere (de puffer tartállyal megoldható); • 10 t/h vagy a feletti gőzelvételnél, már egy nagyvízterű gőzkazán telepítése gazdaságosabb; Mint a fentiekből is jól kitűnik, hogy a mindennapi életben, egy olyan gyárban, vagy üzemben ahol kisebb mennyiségű gőzre van szükség, a technológiához, ott érdemesebb a gyorsgőzfejlesztő berendezést választani, hiszen minden szempontból gazdaságosabb mint egy nagyvízterű készülék.